Cuki Állatok

A teknősök a (Testudines vagy Chelonia) rendet alkotó hüllők. Kihalt és létező fajaik egyaránt vannak. 200 millió évvel ezelőtt már voltak teknősök. Ma körülbelül 300 ismert teknősfaj él a világon. Gerinces hüllő, négy lába van és egy, a bordákból kifejlődött teknője, amit páncélként használ, ha támadás éri.

Alapvetően vízi és szárazföldi teknősök vannak, a vízi teknősök ragadozók, a szárazföldiek növényevők. Ez abból adódhat, hogy a teknős gyorsan úszik, de a szárazföldön meglehetősen lassan mozog (legalábbis lassabban, mint a prédaállata). Tojással szaporodik. A legtöbb teknősfaj nemét a tojást ért hőmérséklet dönti el a kikelés előtt; a magas hőmérséklet nőnemű, az alacsonyabb hőmérséklet hímnemű teknőst eredményez. Léteznek azonban olyan teknősfajok is, ahol a nem genetikailag meghatározott. Ezek közül legalább két faj esetén a hím a heterozigóta – akárcsak az emlősöknél –, míg a többinél a nőstény a heterozigóta – a kígyókhoz és madarakhoz hasonlatosan.

A Kárpát-medencében egyetlen faja őshonos: a mocsári teknős. Ezen felül rengeteg faja él állattartóknál, legjellemzőbb a vörösfülű ékszerteknős, amely sajnos a mocsári teknőssel azonos élettérben él, ezért annak állománycsökkenését okozza a régióban. Ez persze nem az ő hibája, hanem a felelőtlen teknőstartóké, akik megunt kedvenceiket eleresztik a szabadban.

A teknősök közismerten lassan haladnak szárazföldön. Nagy-Britanniában két elkóborolt teknősről feljegyezték, hogy egyikük 8 hónap alatt mindössze 2,9 kilométerre, másikuk 3 hónap alatt 5 kilométerre távolodott el gazdájától.

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat